Hit és szerencse.

Az első utam Németországba.

Úr-nak hála már az első utam is jól sikerült.
Az anyukám volt munkatársával hozott össze a sors vagyis egy hónappal előtte megismertem egy fiatal embert (aki szintén Németországba akart és akar üzleti vállalkozást indítani) aki bemutatott ennek a idősebb úrnak nevezzük Árpádnak. Ő másnap kocsival ki is vitt Dresdenbe. Így kényelmesen és ingyen utaztam. Aznap este nála aludtam így kipihenve tudtam menni a büfékocsit kifizetni amivel azóta is dolgozom. Sikeresen oda értem Hofba vonattal ahol aznap az üzletet megkötöttem Andrással. Aki árulta a büfékocsit,persze ő is Magyar. Másnap autóval elvitt az ő ismerőse Dessauba 150 euroért. Amit csak azért nem sajnáltam kifizetni mert abba az utcába akartak kitenni véletlenül ahol az az épület volt ahol IHK vizsgát kell letennie mindenkinek aki vendéglátásból akar megélni Németországba. Ott éltem az alkalommal és megkértem a sofőrt, hogy segítsen időpontot kérni. Persze, hogy sikerült. Mondtam neki vigyen el még arra a címre ahol engem vártak.
Aki várt szintén egy régi munkatársa volt anyukám testvérének nevezzük Józsefnek. Nagyon kedves volt neki köszönhetem, hogy sikerült bejelentkeznem egy lakcímre.Úgy, hogy nem kellett pénzt adnom senkinek. Így nagyot léptem előre mert a lakcím után minden ajtó nyitva állt előttem. Nem akartam ott aludni ezért kértem mondja meg hol találok egy olcsó szobát. Ami 1 km-re volt a kedves jó akarómtól.
A hotelben próbáltam egy szobát kérni ahol a tulajdonos nő nevezzük Krisztinának kedvesen megkérdezte honnan jöttem.
Én mondtam Magyar vagyok és erre ő felhívott rögtön egy férfit aki 15 évig volt az élettársa és persze Magyar volt. Vele beszélgettem 5 percet és elmondtam miért is vagyok Németországba. Ferenc az Úrnak hála vagy a szerencsének köszönhetően büfékocsival dolgozott. Később sok hasznos információval szolgált nekem. Krisztinának is elmondta mit akarok Németországba dolgozni és ennek örömére fél áron adott nekem szobát 5 napra. 20 euro lett naponta a szoba. Másnap József segített magán vállalkozói igazolványt csinálni ami 100 euroba került. Ide vissza kellett jönnöm a büfékocsival ami a második utamnál történt meg. Erről csak a következő részben mesélek. Az IHK papír 2 nappal később lett meg így már utazhattam is haza Magyarországra. Természetesen az sem volt egy egyszerű út, de ha valakit érdekel kérem üzenjen és elmesélem. A következő részig is minden jót kívánok minden egyes olvasónak. Az angyalok kísérjék útjaitokat.

Hit és szerencse.

Az első utam Németországba.

Rendszeres olvasók

Magamról

Elhiszed a történeteket?